Szlovákiai opálbányák

egy nemzetközileg fontos helység Vörövágás (Červenica)  falutól nem messze, ahol a Szlovákiai opál kitermelése folyt és jelenleg is folyik.. 3   2

Tartalom

1. Elhelyezkedés

2. Bányatelkek

3. Történelem

4. Jelen kor

5. Ásványok

6. Fauna

7. Flóra

8. Térképek

9. Fényképek az opálbányákról – felszín

10. Fényképek az opálbányákról – foldalatt

11. Kihasználtság

12. Nyitvamaradott fenntartott bányák Szlovákián

13. Referenciák

14. Más projektek   

Elhelyezkedés 

A térség keletszlovákián a Szalánczi hegységben, Vörosvágás mellett helyezkedik el. A Szlovákiai opálbányák térségét a lelőhely védett területe szabja meg „Červenica I“ néven amely az opálok védelmére szolgál 10 987 778,00 m2 területen. A „Červenica“ védnevű bánytelek a „Červenica I“ nevű védett lelőhelyi területben található – területe 998 332,41 m2.

 

Bányatelkek

Az alábbi bányatelkek voltak 1823-ban bérbe adva a magánvállalkozók számára

  • Predbaňa, Libanka, Stráne, Stredná és Nižná Bučina, Libanka – 329 335 m2
  • Simonka, Simonka – Laz – 51 400 m2
  • Dubník – 45 662 m2
  • Čolo – 6177 m2
  • Lúčina – 4003 m2
  • Paseky – 3960 m2
  • Kunderov – 3600 m2
  • Remety – 7200 m2

 

Történelem

A Szlovakiai opálbányák régi megnevezései – Dubnyiki bányák, Opálbányák a Dubnyikban, a 19. század 2. felében használatos volt a Vörösvágás – Dubnyiki opálbányák is ( A Vörösvágás – dubnyiki opálbányák, illetve a Vörösvágás Dubniker Opalgruben). Az első írásos bejegyzés Vörösvágásról az opállal kapcsolatban 1409-ből származik. A bányák világszerte már a 16. végétől ismertek voltak a benne termelt opálnak hála. Lehetséges hogy a kitermelés már a római korban is folyt. A Szlovákiai opált különösen Napóleon családja szerette meg. Jozefina császárné a „Trójai tűz“ nevű opált viselte előszeretettel. A legnagyobb kinyert opál „Harlekýn“ névre halgat, 1775-ben találták és 700 000 holland gudelnre becsülték fel. Napjainkban a Bécsi Természettudományi múzeumban található.

 

Az opálbányák Samuel Johann Nepomuk Goldschidt bérlete alatt élték fénykorukat, akinek Dubnyiki bányásztelepülésen volt székhelye. A Szlovákiai opálbányák egészen a 19. századig, konkrétan a Mexikói és Ausztráliai lelőhyelyek feltárásáig az egyetlen opállelő helynek számítottak. A rossz háború utáni idők és a gazdasági recesszió miatt 1922-ben a bányákat bezárták.

Az opálbányák történelmét egészen 1922-ig egy fontos Szlovák történész, muzeológus és a tudomány populizátora Štefan Budkovič rögzítette a Szlovák nemes opál töténelme a Dubnyik-ból nevű konyvében. Az opálbányák aranykorára a Vörösvágás mellett található József táro rekonstruált portála emlékeztet.

 

Jelen kor

1989 után több szubjektum is megalakult, akik a térséget kereskedelmi célokra szerették volna kihasználni, mint a kitermelésben úgy a turizmusban is. 2010.05.19.-én Eperjesi székhelyel megalakult az Opálové bane Libanka, s.r.o.  társaság amely elnyerte a bányászati jogokat a nemes opál kitermelésére 2012-ben. Az év októberében elkezdőtt a Vilmos meddőhányón a felületi bányászat Mónika név alatt. Történt ez 90 évvel a Bittner-Belangenay által  megszüntett bányászatot követően.

Az Eperjes kerületi múzeumában megynílt a Szlovákiai opálok álandó kiállítása, irányzattal a bányák történelmére és jelen korára. Az opálbánya 2016.06.01-től megvan nyitva a nyilvánosság számara a József tárón keresztül, ahol a tanosvényt egész évben működtetjük.

2016.10.11-én az iprajogvédelmi hivatal által lett regisztrálva a Szlovákiai opál földrajzi jelzésének tanusítványa. 2016.11.10-én lett regisztrálva a „Szlovákiai opál“ földrajzi  jelszése a World Intellectual Property Organization-n (WIPO) a 1061 regisztrációs szám alatt.

Ásványok 

A Dubnyiki tanyától megközelítőleg 500m –re található egy higanylelőhely (cinóber érc). A cinóber volt az első ásvány, amely ezen a vidéken volt bányászva. Ezen tevékenység a 15-től a 18-ik századig folyt. 2002-ben volt befejezve a zárt Cinóber lelőhely átfogó értekezése – higanylelőhely. Az opál kísérőásványai közé tartoznak a hyalit, markazit, antimonit, limonit, alunogén, barit, melanterit, kašparit, halotrichit stb.

Fauna 

A Szlovákiai opálbányák részét képezi a Dubnyiki bányák környezetvédelmi területe, amely 1964-ben lett megalakítva a denevérek védelmére.  Jelenleg a bányák megközelítőleg 4000 denevérnek adnak othont a hibernáció során. Megtalálhatóak itt a következő fajok:  Rhinolophus ferrumequinum, Rhinolophus hipposideros, Myotis myotis, Myotis emarginatus, Myotis Blythii, Myotis daubentonii, Myotis dasycneme, Myotis mystacinus, Barbastella barbastellus, Plecotus auritus és az Eptesicus. 

Flóra 

Az opálbányák a Szalánczi hegység részét, a növényföldrajzi körzet alapján  a nyugat-kárpáti flóra (Carpaticum occidentale) és a pre-kárpáty flóra (Praecarpaticum) részét képzik. A hegyek bordáin extrém körülmények között megtalálhatóak a bükk és áfonya aljnövényzetei.  

Térképek

 

Fényképek az opálbányákról – felszín

Fényképek az opálbányákról – foldalatt

Kihasználtság

A bányaművek napjainkban rekreálódásra szolgálnak. A kevésbé kalandvágyó természetűeknek a bánya legszebb  helyei átváltoztak megvilágított, jól bejárható, lépcsővel ellátott kuriózummá. A bányaművek úgyszitén léguti betegségek kezelésére is szolgálnak szpeleoterápián keresztül.

 Nyitvamaradott fenntartott bányák Szlovákián 

Bartolomej táró, Glanzenberg táró, Stravšechsvätých bánya, Medve táró, Cígeľ bánya, Szlovákiai opálbányák

  1. http://www.hbu.sk/sk/Chranene-loziskove-uzemia/Kosice.alej

  2. Zemepisné označenia výrobkov : Slovenský opál. Vestník Úradu priemyselného vlastníctva SR (Banská Bystrica: ÚPV SR), 2016-11-02, roč. 2016, čís. 11, s. 251 – 253.

    Dostupné online

    [cit. 2017-01-09].

    ISSN

    2453-7551

    .

  3. https://sk.wikipedia.org/wiki/Slovensk%C3%BD_op%C3%A1l

  4. http://www.hbu.sk/sk/Dobyvacie-priestory/Kosice.alej

  5. ttp://www.minv.sk/?statny-ustredny-bansky-archiv

  6. http://www.ozdinminerals.com/kultoveMineraly/SR/OpaldrahyDubnik1.htm

  7. https://books.google.sk/books/about/Hist%C3%B3ria_slovensk%C3%A9ho_drah%C3%A9ho_op%C3%A1lu_z.html?id=tA7YGwAACAAJ&redir_esc=y

Más projektek 

„Slovakia opal“ Bányászati egyesület – egy önkéntes polgári társulat, azon emberekből áll akik érdeklődnek a bányászat iránt azaz szakebberek, tudósok, kutatók, tanárok, diákok és nyugdíjasokból.

 

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť