Szlovákiai opál

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Szlovákiai opál – Harlekýn, a legnagyobb nemes opál Európában. Megtalálható a Naturhistorisches Museum-ban Bécsben. A Szlovákiai opál egy regisztrált földrajzi jelzéssel bíró drágakő amely a Szálánczi hegység lelőhelyeiről származik kelet Szlovákián. A Szlovákiai opál egy természetes amorf szilícium-dioxid, változatos víztartalommal (SiO2 x nH2O), jellegzetes színjátékkal és magas esztétikai értékkel.

Tartalom

  • 1 Lelőhely
  • 2 Jellegzetességek
  • 3 Változatok
  • 4 Történelem
  • 5 Felhasználás
  • 6 Fényképek
  • 7 Szlovákiai opálból készült ékszerek
  • 8 Referenciák
  • 9 Lásd még

Lelőhely

A Szlovákiai opál lelőhelye Kelet Szlovákián a Szalánczi hegységben található, konkrétan Vörösvágás kataszteri területén (Eperjesi járás). A Szlovákiai opálbányák térségét az opálok védett lelőhelyi területe szabja meg „Červenica I“ néven. Ezen térségben található a „Červenica“ védnevű bánytelek ahol az Opálové bane Libanka, s.r.o. végzi bányászati tevékenységét.

Jellegzetességek

Az opál a szilícium-dioxid-ban (SiO2) gazdag folyadékoknak (Szilikagélnek) hála keletkezik, amelyek a hidrotermális illetve a hidrotermál-posztvulkanikus fázisban töltötték ki a repedéseket és hasadékokat az andezit anyakőzetben, ahol megszilárdulás után az opál fészkekként, erekként és átitatásként jelenik meg. A Szlovákiai opál felépítését a nanométeres krisztallitok (mikroszkópikus kicsinységű testek amelyek középhelyet foglalnak el a kristályok és az amofr anyag közt) elrendezése okozza amelyeknek átmérője 0,2 – 0,8 nm miközben cristobalit-ból állnak. A nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színekre bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik. A szlovákiai opál 90-91% cristobalit-ból áll, ami jelentős spektrális színjátszást biztosít.

A közönséges nem opalescens opálok más kevésbé ismert helyeken is fellehetőek a Szalánczi hegységben. Ezen lelőhelyek az „Opály Slovenkej a českej republiky“ publikációban lelhetőek fel.

A Szlovákiai opál az egyetlen „nemes“ opál, amely Eurázsia területén található, ezért a földrajzi jelzésében az ország melyben fellelhető van bejegyezve azaz – „Szlovákia“ – Szlovákiai. A második részét az ásvány jelzése foglalja el – „opál“. 2016.10.11-én az iprajogvédelmi hivatal által lett regisztrálva a Szlovákiai opál földrajzi jelzésének tanusítványa. 2016.11.10-én lett regisztrálva a „Szlovákiai opál“ földrajzi  jelszése a World Intellectual Property Organization-n (WIPO) a 1061 regisztrációs szám alatt.

Változatok

A Szlovákiai opál jelképezi ásványtanilag a legértékesebb opál változatot opál AG. A hivatalos közlony definíciója szerint három változata a következő:

  • Tejopál – az alapot fehér átlátszó és félig átlátszó tejopál alkotja opaleszcencia látható a felületén és a belsejében is.
  • Kristályopál – az alapot kristályosan átlátszó és félig átlaszó opál alkotja opaleszcencia opaleszcencia látható a felületén és a belsejében is.
  • Matrix – andezit alapú anyakőzet alkotja amely át van itatva az opalescens géllel.

A víztartalmának stabilitása szerint a Szlovákiai opál oszthatjuk:

  • Hidrofán-ra
  • És olyan opálra amely nem mutatja hidrofán jeleit.

Történelem

A Szlovakiai opálbányák régi megnevezései – Dubnyiki bányák, Opálbányák a Dubnyikban, a 19. század 2. felében használatos volt a Vörösvágás – Dubnyiki opálbányák is ( A Vörösvágás – dubnyiki opálbányák, illetve a Vörösvágás Dubniker Opalgruben). Az első írásos bejegyzés Vörösvágásról az opállal kapcsolatban 1409-ből származik. A bányák világszerte már a 16. végétől ismertek voltak a benne termelt opálnak hála. A legnagyobb kinyert opál „Harlekýn“ névre halgat, súlya 594g, 1775-ben találták és 700 000 holland gudelnre becsülték fel. Napjainkban a Bécsi Természettudományi múzeumban található. A második legnagyobb kinyert opál 1803-ból származik, súlya 400ct, neve „Monarchia“ és Rumpler József akományozta a királyi kabinetnek.

A Libanka és a többi bányatelken a háború utáni recesszió és a rossz gazdasági eredmények kovetkezményeiként 1922-ben befejezték a termelést. A kitermelés a 1923.10.16-i 311/62/32844/Úsp./C/23 számú rendelet által volt leállítva (Az állami Sóvári igazgatóság Sóváron)

Jelenleg 2012 májusán az Opálové bane Libanka, s.r.o. nevű cég nyerte el a bányászati jogokat, így a lehetőséget az opál bányászatára amelyet azév októberében meg is kezdett a Vilmos meddőhányón Mónika név alatt. 2016.10.11-én az iprajogvédelmi hivatal által lett regisztrálva a Szlovákiai opál földrajzi jelzésének tanusítványa. 2016.11.10-én lett regisztrálva a „Szlovákiai opál“ földrajzi  jelszése a World Intellectual Property Organization-n (WIPO) a 1061 regisztrációs szám alatt.

Felhasználás

A Szlovákiai opál az ötvösművészetben és az ékszerészetben is felhasználható. Amenyiben ilyen ásványt szeretnénk felhasználni egyedülálló ékszerek elkészítéséhez, először  meg kell hogy munkáljuk, csiszoljuk és fényezzük. A csiszolás típusát a még nem megmunkált ásvány nagysága, idomai és más tulajdonságai határozzák meg. Az opál tényleges feldolgozása a kívánt alakra vágással, hasítassal, durva csiszolással, finom csiszolással és végül polírozással történik. Az opál leggyakrabban cabochon alakra, ovális, kerek, könny és fantasy formákra van kialákítva. Az ásványokból készült caschon-oknak nem kötelező teljesen szabályos formájúaknak lenniük és helyenként apró hibák is előfordulhatnak, amelyek természetesek.

Fényképek

Szlovákiai opálból készült ékszerek

Referenciák

 

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť

Uložiť